A Fürge Diák Iskolaszövetkezet idén is aktív szakmai szereplőként vett részt a recruiTECH konferencián, ahol több formátumban is hozzájárult a fiatal munkaerő bevonzásával, integrációjával és hosszú távú megtartásával kapcsolatos piaci gondolkodás alakításához.

A délelőtti nagyszínpadi programban Dr. Simon Balázs, a Fürge Diák jogi és kommunikációs igazgatója „Munkaerőpiaci mélyfúrás a diák szegmensben – Az utánpótlás valós mérete” című előadásában hívta fel a figyelmet egy, a HR szakmában régóta ismert, mégis alulkezelt problémára: a fiatal munkaerő tartós és strukturális szűkülésére. Az előadás rávilágított, hogy a junior hiány nem átmeneti jelenség, hanem demográfiai alapokon nyugvó, hosszú távú kihívás, amelyre a szervezeteknek stratégiai szinten szükséges reagálniuk.

A bemutatott adatok egy közel másfél évtizedes trendet rajzoltak ki: az elmúlt tíz év csökkenése és a 2030-ig várható előrejelzések ugyanabba az irányba mutatnak. A 16–22 évesek létszáma 2015 és 2030 között 781 ezerről várhatóan 671 ezer főre csökken, míg a 23–29 éves korosztály 870 ezerről 725 ezer főre mérséklődik. A folyamat így nemcsak tartós, hanem előre jól látható is: évről évre szűkül az a belépői bázis, amelyre a szervezetek építhetnek. Ez a strukturális utánpótlási rés már rövid távon is érezhető hatással van a szervezetek működésére: fokozódó bérversenyt, növekvő fluktuációt és egyre szűkülő jelölti bázist eredményez.

Az előadás központi üzenete egyértelmű volt: a junior munkaerő hiánya nem jövőbeli kockázat, hanem jelen idejű üzleti kihívás. A kérdés ma már nem az, hogy bekövetkezik-e, hanem az, hogy a szervezetek milyen tudatossággal és milyen időzítéssel reagálnak rá.

A délutáni programban Ecsedi Zsuzsanna, a Fürge Diák marketing vezetőjének moderálásával egy interaktív kerekasztal-beszélgetés zajlott „Nem akarnak dolgozni? – Vagy mi nem tudjuk őket megtartani?” címmel. A beszélgetés középpontjában az a gyakran leegyszerűsített narratíva állt, miszerint a fiatalok nem elég motiváltak, miközben a valóság ennél jóval árnyaltabb.

A kutatási adatok és gyakorlati tapasztalatok alapján egyértelművé vált, hogy a fiatalok jelenléte a munkaerőpiacon már nem jövőbeli kérdés, hanem jelen idejű adottság. A Z generáció aránya 2026-ban megközelítőleg 15%, amely 2030-ra várhatóan 30%-ra emelkedik, vagyis rövid időn belül meghatározó súlyt képviselnek majd a szervezetekben. Ezzel együtt a cégek jelentős része még nem készült fel erre az átalakulásra: a szervezetek 77%-a nem rendelkezik tudatos integrációs stratégiával, és a fiatalokat a meglévő működési keretekhez próbálja igazítani.

A beszélgetés rámutatott, hogy ez a megközelítés önmagában korlátos: a generációk közötti működésbeli különbségek miatt a megtartás nem kezelhető pusztán türelemmel vagy eseti megoldásokkal. A fiatalok gyors információs környezetben szocializálódtak, folyamatos visszajelzések mentén értelmezik a teljesítményüket, és tudatos fejlődési lehetőségeket keresnek. Ha ezekre a működési sajátosságokra nem épül szervezeti szintű válasz, a kilépés nem kivétel, hanem következmény.

A beszélgetésben Hinterstein Anikó (KPMG), Berta Roland (CIB Bank) és Bors Bence (MBH Bank / METU) osztották meg saját szervezeti és egyéni nézőpontjukat. Egyetértés volt abban, hogy a fiatalok megtartása nem egyetlen HR-eszközön múlik: a bevonzástól az első munkatapasztalaton át a fejlődési lehetőségekig egy tudatosan felépített, rendszerszintű megközelítésre van szükség.

A Fürge Diák idei jelenléte megerősítette, hogy a munkaerőpiac aktuális kihívásai mögött nem kizárólag generációs különbségek, hanem mélyebb, strukturális változások állnak. A szervezetek számára a következő évek kulcskérdés az lesz, hogy képesek-e nemcsak reagálni ezekre a változásokra, hanem tudatos stratégiával, előre gondolkozva, hosszú távon is fenntartható utánpótlási rendszert építeni.