Változtatott a COVID-19 a recruitment szakma fejlődésén?
Mindenképpen felgyorsította a digitalizációt, a video interjúk elfogadását a hiring managerek körében. Ma már az is előfordul, ami korábban elképzelhetetlen volt, hogy személyes találkozó nélkül veszünk fel új munkaválallókat.
Melyek a top trendek, amelyek meg fogják határozni a szakmánkat rövid- és közép távon?
Várhatóan a vállalatok át fognak állni bizonyos munkakörök esetében a 100%-ban “home office” megoldásra, ami csak minimális irodai jelenlétet igényel majd a munkavállalóktól. Ezzel megnyílnak a lehetőségek, hiszen a pályázók egy-egy ország vagy akár régió bármely szegletében lakhatnak, nem lesz szükség relokációra.
Mibe szükséges invesztálni a toborzási vezetőknek, hogy sikeres toborzási szervezetet működtessenek?
Az elmúlt évben a legnagyobb igény a toborzók oktatásán túl a csapatszellem fenntartásán és a hovatartozás erősítésén volt. Azáltal, hogy mindenki home office-ba került, sokkal inkább igényelték a csapattagok a rendszeres team call-okat, online activity-ket.
Milyen üzleti igények befolyásolják ma leginkább a toborzási szakmát?
Az elmúlt években nagy hangsúlyt kapott a belső toborzás és a diversity. Legtöbbet ezekbe a területekbe fektetünk, új csatornákat keresünk és próbálunk ki, mérjük az eredményeinket.
Mik voltak a legnagyobb előnyök, amiket a COVID-19 hozott magával?
Itt ismét a digitalizációt és nagyobb fokú rugalmasságot említeném.
Milyen buktatók állnak előttünk, amikre érdemes figyelni a toborzási szakembereknek?
Ne gondoljuk, hogy a jelen helyzetben könnyebb lett a toborzás. A felszabadult munkaerő jellemzően nem azokban a munkakörökben jelent meg, amire egy gyári, illetve sok esetben irodai környezetben a legtöbb cég toboroz.
Miként lehet a menedzsmentnek ma stratégiai partnere a toborzás?
Nem gondolom, hogy ez egy új trend, mivel a toborzás már régóta stratégia partnerként működik a cégek életében. A toborzók rendelkeznek azokkal a piaci információkkal, amelyekkel segíthetik az üzleti partnereket, abban, hol találhatók azok a szakemberek akikre az üzletre szüksége van.
Tényleg számítanak a skill-ek, a kultúra, vagy még mindig csak requisition alapon működik a szakmánk?
Szerintem nincs éles választóvonal ezek között. A skill és a kultúrába való illeszkedés mindenképpen nagyon fontos, akkor is, amikor konkrét requisition-ra toborzunk.
És ha konkrét pozícióra toborzunk, akkor is van lehetőség a skill-ek fejlesztésére, és bizonyos keretek között rugalmasak tudnak lenni a cégek, de az alap skill-ek mindenképpen meg kell legyenek, hiszen konkrét feladatokra keresik a vállalatok a munkavállókat.
Ha csak egy tanácsot adhatna a toborzási szakma számára, mi lenne az?
Alkalmazkodni…
A mi szakmánkban ez mindig is elengedhetetlen volt, hiszen rettentő gyorsan változik körülöttünk minden, és a ha lehet ez most még fokozódott.
Személyesen mit volt a legnehezebb az elmúlt egy évben, és mi volt, ami pozitív meglepetést hozott?
Az elmúlt egy évben áthelyeződött a fókusz, és vezetőként sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a csapattagok motiválása, mentorálása. A well-being kiemelten szerepelt mindenki agenda-ján.
Ami mindenképpen pozitív, hogy tapasztalataim szerint mindenki gyorsan alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, mind céges, mind pedig egyéni szinten.
Köszönjük a válaszokat Békési Editnek, a Flex Head of Talent Acquisition-jének EMEA régióban!
