Mit látsz most a piacon az AI és az automatizáció kapcsán a toborzásban?
Azt látom, hogy túlléptünk az „első rácsodálkozás” fázisán. Már nem az a kérdés, hogy tud-e szöveget írni a gép, hanem hogy hogyan illeszkedik ez a folyamatba.
A legnagyobb trend most a sebesség és a jelöltélmény összehangolása. Egy 2025-ös felmérésünk szerint a jelöltek türelmetlenek – ha nem kapnak választ 2 napon belül, elmennek máshova (vagy ghostingolnak). A piacon most azok a megoldások nyernek, amik nem csak segítik a toborzót, hanem konkrétan helyettesítik az adminisztrációban: előszűrik a CV-ket, rangsorolnak, és azonnal, személyre szabottan válaszolnak. A cél már nem a tömeges email küldés, hanem az, hogy minden jelölt úgy érezze: személyesen foglalkoznak vele, még akkor is, ha a háttérben egy AI végzi a munka egy jelentős részét.
Hol vannak ma a legnagyobb nehézségek az AI bevezetésében?
Három fő akadályt látok, és meglepő módon egyik sem a technológia érettségével függ össze, sokkal inkább emberi tényezőkkel:
- A legkritikusabb a bizalom törékenysége. A HR-ben – pláne munkajogi kérdéseknél – nincs helye a 'hallucinációnak'. Ha a rendszer egyszer rossz választ ad, a HR-es soha többé nem fog bízni benne. Ezért látom azt, hogy csak azok a rendszerek maradnak talpon, amik auditálhatók: nem csak választ adnak, hanem hivatkozást is – melyik dokumentum, melyik paragrafus alapján dolgoztak. Ez adja vissza a kontrollérzetet a szakembernek.
- A második a change management. Az AI bevezetése nem IT projekt – emberek szokásait kell megváltoztatni. Hiába van kész a rendszer két hét alatt, ha a csapat hat hónapig nem nyúl hozzá, mert senki nem kísérte végig őket a váltáson. Ez lassabb és nehezebb, mint maga a szoftver bevezetése.
- A harmadik az üres doboz probléma. A legtöbb AI eszköz úgy érkezik, hogy „tanítsd be magad”. Egy túlterhelt HR osztálynak nincsenek hónapjai arra, hogy adatokat töltsön fel, mire a gép hasznos lesz. A piac ma már a „Day 1” értéket várja el: hogy a rendszer alapból ismerje a hazai jogszabályi környezetet, és erre épüljön csak rá a cég specifikus tudása.
Látsz olyan túlzásokat vagy félreértéseket a szakmában az AI kapcsán, amiket ideje lenne helyretenni? Mi az, amit sokan rosszul várnak az AI-tól?
A legnagyobb mítosz, amivel szembe kell menni: hogy az AI vagy mindent megold, vagy semmit. A valóság sokkal hétköznapibb – és ezért sokkal értékesebb. Az AI nem fogja helyettesíteni a HR-est. De azt a 60-70%-ot, amit ma manuális adminisztrációra fordít, le tudja venni a válláról.
A másik félreértés: hogy az AI azonnal készen van, csak ki kell venni a dobozból. Őszinte leszek: mi magunk is göröngyös úton mentünk végig Aimee-vel. Voltak pillanatok, amikor egyszerűen nem működött vagy falakba ütköztünk. Ez normális – de erről senki nem beszél nyilvánosan, mert nem jól hangzik. Én viszont azt gondolom, hogy pontosan ettől leszünk hitelesebbek: mert tudjuk, hol vannak a határok.
Te mivel készülsz a recruiTECH x HRTECH-re?
Az előadásunk egy kicsit el fog térni a megszokottól. Nem slide-központú lesz, inkább megmutatjuk élőben, milyen helyzetekkel találkozunk nap mint nap a HR-ben, és hogyan néz ki, amikor ezekbe AI-t építünk. Aimee is ott lesz, akár a te kezedben is: ha szeretnéd a saját bőrödön kipróbálni, megteheted, készítettünk egy interaktív demó környezetet is a számodra.
Ezen kívül lesz még egy meglepetés is, amiről egyelőre csak annyit mondok: érdemes lesz végig maradni.
Kinek érdemes különösen ott lennie az előadásodon?
HR-eseknek és toborzóknak, akik nem csak hallani akarnak az AI-ról, hanem látni, hogy mit csinál élesben. Döntéshozóknak, akik most mérlegelik, hogy mibe fektessenek. És őszintén: azoknak is, akik kicsit szkeptikusak, mert mi is azok voltunk, mielőtt végigcsináltuk. Ha szeretnéd látni, hogyan adja vissza az AI a hivatásod örömét, ott a helyed.
Köszönjük a válaszokat Szalai-Huszár Enikőnek , a Danubius IT Solutions Head of Products-jának!
