recruiTECH - "Hiteles employer brand adatökoszisztémát kell építeniük" - Interjú Lukács Zoltán Gabriellel (Wizz Air)
× Programok Jegyek Előadók HRTECH Blog Szponzorok Kapcsolat Belépés CEE

blog bejegyzés

"Hiteles employer brand adatökoszisztémát kell építeniük" - Interjú Lukács Zoltán Gabriellel (Wizz Air)

2026-11-19

Vedd meg jegyed most!

1. Miért érdemes a vállalatoknak újragondolni az employer branding stratégiát?

Sok vállalatnál még mindig azt látom, hogy az Employer Brandingre elsősorban kommunikációs vagy recruitment marketing funkcióként gondolnak: legyenek jó social media tartalmak, szép karrieroldal, kampányok, videók, jelenlét az állásbörzéken. Ezek fontosak, de önmagukban még nem jelentenek Employer Branding stratégiát.

Én az Employer Brandingre business functionként tekintek. Egy jó EB-stratégiának ugyanis közvetlenül vagy közvetve hatással kell lennie arra, hogy milyen minőségű jelölteket vonzunk be, mennyire hatékonyan konvertáljuk őket, elfogadják-e az ajánlatunkat, milyen élményt kapnak a recruitment során, majd belépés után mennyire maradnak elkötelezettek és mennyi ideig maradnak a vállalatnál.

Ha ezt a teljes láncot mérjük, akkor az Employer Branding már nem egy „soft” HR-terület. Meg lehet mutatni, hogy hol teremt üzleti értéket és akár azt is, hogy hol veszít pénzt a vállalat.

Mi ezért az ULTRA stratégiánkban négy egymásra épülő logikában gondolkodunk: Activate, Measure, Prove Value, Launch & Embed. Vagyis nem elég definiálni az EVP-t. Aktiválni kell a candidate, employee és leadership touchpointokon, mérni kell a talent outcome-okat és employee behaviouröket, majd az EB-befektetést össze kell kapcsolni üzleti eredményekkel és ROI-val.

Szerintem az egyik legnagyobb paradigmaváltás az, hogy az Employer Brandingnek nem az a feladata, hogy egy vállalatot minél vonzóbbnak mutasson. Az a feladata, hogy a megfelelő emberek számára releváns és hiteles képet mutasson a vállalatról.

Ez üzletileg óriási különbség.

Ha több embert hozunk be a funnel tetejére, de közülük kevesen relevánsak, nem feltétlenül lett jobb az Employer Brandingünk. Ha viszont kevesebb, de sokkal jobban illeszkedő jelölt érkezik, javul a Qualified Application Rate, a conversion, az Offer Acceptance és hosszabb távon a retention is, akkor már valódi üzleti hatásról beszélünk.

Néhány személyes gyakorlati tipp:

  • Ne reach-csel és follower számmal kezdjük a stratégiát, hanem egy konkrét business vagy talent problémával.
  • Legyen baseline. Ha nem tudjuk, honnan indultunk, később azt sem tudjuk bizonyítani, hogy az EB változtatott valamin. *Az awareness mellett mérjük a qualityt és a conversiont is.
  • Kössük össze az EB-adatokat az ATS-, HR-, engagement- és retention-adatokkal.
  • És talán a legfontosabb: ne azt mérjük, amit könnyű mérni, hanem azt, ami alapján jobb döntéseket tudunk hozni.

2. Hogyan lehet feltérképezni, hogy mit gondolnak valójában a munkavállalók és a jelöltek egy vállalatról, és ez hogyan építhető be az employer branding stratégiába?

Szerintem az egyik legnagyobb EB-hiba, amikor először eldöntjük, mit szeretnénk kommunikálni, és csak utána próbálunk bizonyítékot találni hozzá. Én ezt megfordítanám: először meg kell érteni a valóságot, és abból kell felépíteni az employer brandet.

Ehhez önmagában egy engagement survey kevés. Több adatforrást kell egymásra helyezni: fókuszcsoportokat, employee interview-kat, engagement survey eredményeket és különösen a szabad szöveges kommenteket, candidate feedbacket, exit adatokat, recruitment funnel adatokat, valamint az olyan külső platformokat, mint a Glassdoor vagy az Indeed.

Mi a Wizz Airnél az ULTRA Employer Branding stratégiánk kialakításánál pontosan ezt tettük. 29 munkavállalói interjút elemeztünk különböző seniority szintekről és irodákból, 43 belső és külső adatforrást vizsgáltunk meg, 8 konkurens employer brandjét elemeztük, és az employee engagement survey 4757 válaszát is bevontuk a kutatásba.

Ez azért fontos, mert nem azt szerettük volna megtudni, mit akarunk mondani magunkról, hanem azt, hogy mi az, ami ténylegesen igaz ránk.

És van ennek egy új dimenziója is: az AI.

Szerintem a következő évek Employer Brandingjének egyik legizgalmasabb kérdése az lesz, hogy mit tud rólunk az AI.

A candidate journey egyre kevésbé kezdődik a karrieroldalon. Egy jelölt ma már egyszerűen megkérdezheti valamelyik AI-eszköztől:„Milyen ennél a vállalatnál dolgozni?” Innentől az employer reputation már nem csak abból áll, amit mi publikálunk, hanem abból is, amit az interneten, review oldalakon és más hiteles forrásokban rólunk találni lehet.

Ezért a Glassdoor vagy Indeed review-k kezelése szerintem már nem egyszerű reputation management. Egyre inkább része annak az információs ökoszisztémának, amelyből a jelöltek és az AI-rendszerek képet alkotnak rólunk. A jövő Employer Branding csapatainak tehát nemcsak contentet kell gyártaniuk. Hiteles employer brand adatökoszisztémát kell építeniük.

3. Hogyan kapcsoljátok össze a munkáltatói márkáról kialakított képet a tényleges candidate és employee experience-szel? Hogyan biztosítható, hogy az ígéretek a valós munkavállalói élményben is megjelenjenek?

Számomra itt van az Employer Branding hitelességének kulcsa: az EVP nem lehet jobb, mint a valós employee experience.

Az ULTRA kialakítását ezért nem kreatív koncepcióval kezdtük, hanem research-csel. A discovery során több hónapos kutatás készült, employee interview-kkal, engagement survey adatokkal, candidate és employee personákkal, competitor research-csel és belső HR-, recruitment- és brandadatokkal. A teljes projektben 160 óra hands-on research és analysis szerepelt, mielőtt eljutottunk a végleges stratégiai rendszerhez.

A kutatásban pedig tudatosan nem csak a pozitívumokat kerestük.

Az derült ki például, hogy a gyorsaság, a korai felelősség, az önállóság és a látható business impact nagyon erős részei a Wizz Air munkavállalói élményének, ugyanakkor ugyanennek a környezetnek része az intenzitás, a változás, a nyomás és a magas elvárás is.

Szerintem egy erős Employer Brandnek mindkettőt vállalnia kell. Ezért a recruitment kommunikációban sem azt szeretnénk mondani, hogy a Wizz Air mindenkinek megfelelő munkahely. Sokkal inkább azt, hogy őszintén megmutatjuk, milyen itt dolgozni, milyen környezetre számíthat valaki, és milyen típusú ember tud ebben igazán jól működni.

Ez egy fontos váltás: attraction helyett self-selectiont is építünk. Ha valaki már a jelentkezés előtt pontosabban érti a tempót, az elvárásokat, a felelősséget és a lehetőségeket, jobb döntést tud hozni arról, hogy valóban neki való-e a szervezet. Ez nem feltétlenül maximalizálja az application volume-ot, viszont hosszabb távon javíthatja a candidate qualityt és az expectation alignmentet.

A másik fontos elem a consistency. Az ULTRA nálunk nem egy kampány, hanem egy rendszer. Meg kell jelennie a job descriptionben, candidate communicationben, career site-on, interjúfolyamatban, onboardingban, employee storykban, leadership behaviourben és belső employee experience-ben is. A roadmapünkben ezért többek között job description megújítás, candidate feedback rendszer, career website update, onboarding és 3/6 hónapos survey-k, ambassador program és employee content is szerepel.

Az Employer Branding akkor válik hitelessé, amikor ugyanazt tapasztalod belül, amit kívül ígértünk.

4. Hogyan használjátok az adatokat annak eldöntésére, hogy mely employer branding csatornák és tartalmak működnek valóban, és melyek azok, amelyek csupán láthatóságot generálnak?

Én mindig különválasztanám a visibilityt, engagementet és business impactet. A reach, impressions vagy follower growth fontos mutatók, de önmagukban még nem bizonyítják, hogy egy Employer Branding aktivitás sikeres volt. Sok emberhez eljuthat egy tartalom úgy is, hogy közben semmilyen hatással nincs arra, hogy kik jelentkeznek, honnan érkeznek vagy milyen minőségűek. Például egy LinkedIn-tartalomnál természetesen nézzük az elérést és engagementet, de az igazán érdekes kérdés az, hogy generál-e career-site forgalmat, abból lesz-e releváns jelentkező, majd qualified candidate és végül hire.

A legutóbbi adataink pont jól mutatják, miért nem szabad egyetlen vanity metricből következtetni. Q2-ben a LinkedIn engagement továbbra is közel 30% körül maradt, miközben az impressions alacsonyabb volt az előző negyedévhez képest. Ugyanebben az időszakban viszont a Qualified Application Rate 30,9%-ról 44,2%-ra, az Applicant-to-Hire conversion pedig 0,99%-ról 2,11%-ra emelkedett. Ez számomra sokkal érdekesebb történet, mint önmagában az, hogy hány impressiont értünk el.

Ugyanezt alkalmazzuk az eseményeknél is. Nem elég azt mondani, hogy 500 ember eljött. Meg kell nézni például:

  • cost per participant,
  • engagement rate,
  • NPS,
  • target audience fit,
  • későbbi career-site vagy application activity,
  • illetve hosszabb távon azt, hogy létrejött-e belőle releváns talent pipeline.
  • A saját riportolásunkban is láttuk, hogy két esemény teljesen más képet adhat: lehet valami nagyon olcsó, de alacsony engagementtel, és lehet magasabb költségű, de erősebb engagementtel. Ezért az aktivitások összehasonlításánál egyszerre kell nézni a költséget és a minőségi eredményeket.

Az adat célja végül nem az, hogy bizonyítsa, hogy amit csináltunk, sikeres volt. Az adat célja az, hogy segítsen eldönteni, mit csináljunk többet, mit változtassunk meg, és mit hagyjunk abba.

5. Milyen mutatók alapján lehet megítélni egy employer branding stratégia sikerességét? Hogyan mérhető, hogy a munkáltatói márkaépítés tényleges üzleti értéket teremt?

Nálunk ez egy külön KPI/KBI frameworkre épül, amelyet negyedévente követünk. Fontos különbséget teszünk a KPI és a KBI között. A KPI azt mutatja meg, mit értünk el, a KBI pedig azt, hogyan változik a munkavállalók viselkedése. A kettő együtt sokkal teljesebb képet ad az Employer Brand egészségéről. A saját frameworkünkben a KBI-k öt területet fednek le: Employee Advocacy, EVP Engagement, Culture Activation, Manager Leadership, valamint Loyalty & Retention. KPI-oldalon például nézzük:

  • Qualified Application Rate
  • Application-to-Hire Conversion Rate
  • Career Website Traffic
  • Offer Acceptance Rate
  • Candidate NPS
  • New Hire Attrition

KBI-oldalon pedig többek között:

  • Referral Hiring Rate
  • Referral Participation Rate
  • Employee Employer Brand Posting Rate
  • Internal Application Rate
  • Internal Mobility Rate

Szerintem a KBI-k különösen fontosak, mert megmutatják, hogy amit employer brandként mondunk, megjelenik-e valódi employee behaviourként is. Az egyik dolog azt mondani, hogy az emberek ajánlanák a vállalatot. A másik az, hogy ténylegesen hoznak-e referralokat. Az egyik az, hogy kommunikáljuk a fejlődési lehetőségeket. A másik, hogy valóban nő-e az internal mobility vagy a development participation.

Innen lehet eljutni az ROI-hoz.

Ha egy vállalat képes kiszámolni például egy munkavállaló elvesztésének üzleti költségét, majd kimutatja, hogy bizonyos Employer Branding, onboarding, leadership vagy employee experience intézkedések után javul a retention, már számszerűsíthető üzleti értékről beszélünk.

Ugyanez igaz recruitment oldalon: ha jobb candidate quality mellett javul a funnel conversion, csökken a szükséges application volume, nő az Offer Acceptance, vagy hatékonyabbá válik a megfelelő talent megszerzése, annak már van pénzügyi következménye.

Nálunk ennek megfelelően az ULTRA strategia egyik külön workstreamje a Prove Value, vagyis az Employer Branding befektetések összekapcsolása mérhető talent és business outcome-okkal, egy ROI-modellen keresztül.

Ezt tartom a legfontosabbnak: az Employer Branding maturity következő szintje nem az, hogy egyre szebb kampányokat készítünk, hanem az, hogy egyre pontosabban meg tudjuk mutatni, milyen üzleti problémát oldottunk meg.

Reachből lehet visibility. Visibilityből lehet érdeklődés. Érdeklődésből lehet jelentkező.

De a business számára végül az számít, hogy jobb embereket tudunk-e megszólítani, hatékonyabban tudjuk-e felvenni őket, és hosszabb távon meg tudjuk-e tartani őket.

Ez az a pont, ahol az Employer Branding szerintem valóban kilép a kommunikációs funkció szerepéből, és stratégiai business functionná válik.

Köszönjük a válaszokat Lukács Zoltánnak , a Wizz Air Global Employer Branding Managerjének!