Ott és akkor...
Emlékszem 1980-ban a Hair magyarországi bemutatója után réveteg tekintettel feküdtem a szobámban a vasfüggöny mögött és arról álmodoztam, hogy egyszer én is világpolgár leszek. A filmet egymás után 26-szor néztem meg a Vörösmarty moziban. 17-18 éves voltam akkor...
Ott és akkor nem gondoltam volna, hogy egyike leszek azoknak, akik életre hívják, s sikerre viszik a Visegrádi Munkajogi Konferenciát, aki az idén októberben lesz 20 éves.
Ott és akkor nem gondoltam volna, hogy egyike leszek a Pro Iure Laboris díjazottjainak, egyben az egyetlen, aki nem jogászként kapta meg a rangos elismerést.
Ott és akkor nem gondoltam volna azt sem, hogy életre hívom a PTE ÁJK Munkajogi tanszékével közösen a Munkajogi Szakokleves Tanácsadó képzést, amelyet ez elmúlt 16 évben több mint ezer Hr-es kolléga végzett el sikeresen.
Azt pedig végképp nem gondoltam volna ott és akkor, hogy végül itthon maradok, s egy jogi innovációval foglalkozó holland vállalat, a Wolters Kluwer magyarországi ügyvezető igazgatójaként beszélgetek a 30 éves Jogtár® tudásbázisára épülő Global Mobility Iránytűről a recruiTECH konferencián.
A mai tizen-huszonévesek nem hallottak a Vasfüggönyről, s már tudatosan készülnek a digitális nomádságra, a globális mobilitásra, jönnek-mennek, porul járnak, sikeresek lesznek ki-ki éppen mennyire felkészült.
A mai toborzók már tudatosan készülnek a digitális nomádságra, a globális mobilitásra, ki iránytűvel, ki anélkül.
Manchester, England, England, across the Atlantic Sea...
Helyszín: I. emelet I SocialTalent terem + Online közvetítés: igen
Beszélgetés arról, hogyan tudja a 30 éves Jogtár® szakértői megoldással támogatni a Future-Ready Recruitereket (FRR) a jogszabályoknak való megfelelésben
„A Global Mobility, illetve, ahogy magyarul kevésbé hangzatosan mondhatnánk: „Hogyan legyünk világpolgárok az üzleti és a magánéletben?” napjaink egyik meghatározó kifejezése. Az Európai Unióban és a világ többi részén is mára bevett szokássá vált, hogy cégek, magánszemélyek határon átnyúló tevékenységük keretében újabb üzleti sikerek reményében más országokban vállalkoznak, telepednek le rövidebb-hosszabb időre. Az élet felgyorsulásával és a határok elmosódásával ma már elég egy jó üzleti gondolat ahhoz, hogy a „nyakunkba vegyük” a világot és akár a szomszédos országokban, akár távolabb lévő helyeken üzleti vállalkozásba kezdjünk.
A külföldön történő jelenléthez azonban nemcsak jó üzleti elképzelésre és vállalkozó kedvre van szükség, hanem bizonyos szabályok betartására is. Például tudnunk kell, hogyan lehet letelepedni egy másik országban, milyen formában lehet ott működni, melyek a tartózkodás és a munkavállalás főbb szabályai, hogyan kell adózni és társadalombiztosítási járulékot fizetni, és végül, de nem utolsósorban: hogyan lehet házasságot kötni vagy éppen elválni, végrendelkezni vagy örökölni.
Magyarország az elmúlt 30 évben a globális mobilitás szempontjából kiemelkedő hellyé vált, a külföldi irányítású vállalatok aránya Magyarországon az utolsó közzétett 2016. évi adat szerint 51,4 százalék, a bruttó hazai össztermék, a GDP 51,4 százaléka pedig ugyancsak külföldi vállalkozások magyarországi befektetéseiből származik.”
