Melyek a top trendek, amelyek meg fogják határozni a szakmánkat rövid- és közép távon?
Legjelentősebb trend a munkakörülmények átalakulása, mely az elmúlt 2 évben már drasztikusan változott a korábbiakhoz képest, ennek inkább a finomítása zajlik jelenleg a piacon. Azt látjuk, hogy határozott elvárás a jelöltektől a lehetőség az otthoni munkavégzésre, ugyanakkor vágynak arra, hogy a közösségi élmény is jelen legyen a mindennapjaikban – ennek köszönhetően leginkább a hibrid munkavégzési modell terjed a piacon, lehetővé téve a toborzás földrajzi sugarának bővítését.
Mibe szükséges invesztálni a toborzási vezetőknek, hogy sikeres toborzási szervezetet működtessenek?
Bármibe, ami a toborzási szervezetet hozzásegíti a hatékony, és minél inkább automatizált munkafolyamatok eléréséhez – az aktív álláskeresők száma egyre csökken, a toborzási szakembereknek egyre több jelöltet kell ahhoz megszólítaniuk, egyre több platformot kell ahhoz használniuk, hogy a szükséges létszámot elő tudják állítani. Ha ez az egyébként is terhelt munkafolyamat felesleges adminisztrációval, ismétlődő, könnyen automatizálható munkafolyamatokkal nehezített, még közelebb hozza a kiégést a szakembereknél, ami jelenleg is az egyik legfőbb indok a pályaelhagyásra a területükön. Emellett kiemelném a képzések fontosságát, hiszen a piac fejlődik, változik, és ha ezzel a recruitment nem tud lépést tartani, nem ismeri a legújabb keresési metódusokat, felületeket, nem tud reagálni a változó igényekre, akkor egy alacsony hatékonysággal kell szembenézni.
Milyen üzleti igények befolyásolják ma leginkább a toborzási szakmát?
Az üzleti igények fokozódnak, azt látjuk, hogy azok a piaci szereplők tudnak igazán sikeresen ramp-up projekteket lezárni, akik rugalmasak, reagálnak a piaci változásokra, hiszen ami nem működik, ahelyett ki kell találni egy olyan megoldást, ami működőképes – érdemes gondolkodni akár új foglalkoztatási formákban, relokációs megoldások meghonosításában az adott szervezetben.
Milyen buktatók állnak előttünk, amire érdemes figyelni a toborzási szakembereknek?
Legjelentősebb buktatónak a humán faktorokat tartom, melyre hatványozottan figyelnünk kell a következő időszakban – elképesztő hiány és fluktuáció van a toborzási piacon, a sikerélmény hiánya, a motiválatlanság végett sokan hamar elhagyják a pályát, és a HR többi, első ránézésre kevésbé munkás területén keresik a továbblépési lehetőséget. Ez megelőzhető egy motiváló, élhető környezet és juttatási csomag kialakításával, megfelelő work-life balance biztosításával, valamint a folyamatos Hiring Manager edukációval, ami hozzájárul a recruitment folyamatok hatékonyságához és sikerességéhez.
Miként lehet a menedzsmentnek ma stratégiai partnere a toborzás?
Az üzleti célok teljesítése, a szervezet növekedése szempontjából elengedhetetlen a toborzás és a kiválasztás, hiszen ez a szakterület biztosítja a szervezet számára a folyamatos, szükséges munkaerő-állományt. Ha itt probléma, sikertelenség van, az nagyban rányomja a bélyegét a teljes szervezeti eredményességre – mindenképpen cél, hogy a recruitment, valamint a stratégiai / szakmai vezetés között egy tiszteletalapú, partneri kapcsolat kerüljön kialakításra, ahol a recruitment képes tanácsadást biztosítani a munkaerő-piacra, a kiválasztási folyamatra, az elvárási rendszerre és a bérezési struktúrára vonatkozóan, és ez meghallgatásra, valamint feldolgozásra is kerül a menedzsment oldaláról.
Tényleg számítanak a skill-ek, a kultúra, vagy még mindig csak requisition alapon működik a szakmánk?
Nehéz általánosítani ebben a kérdésben, hiszen a cégek tudatossága is folyamatosan fejlődik, vannak szervezetek, akik már egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a skill-ekre és a kultúrára, vannak, akik még most tartanak ennek a folyamatnak az elején. Ez edukáció, ami szervezetenként eltérő időt vesz igénybe még akkor is, ha a változásra már legalább az igény felmerült.
Ha csak egy tanácsot adhatna a toborzási szakma számára, mi lenne az?
Figyeljünk oda a recruitereinkre, alakítsunk ki egy olyan környezetet számukra, ahol hatékonyan, motiváltan tudnak dolgozni – az üzleti célokat végső soron ők fogják végrehajtani, lehetnek bármilyen nagyratörő terveink, nélkülük nem fogjuk tudni azokat megvalósítani!
Személyesen mit volt a legnehezebb az elmúlt egy évben, és mi volt ami pozitív meglepetést hozott?
Legnagyobb kihívást a nehezen kiszámítható piaci körülmények jelentették számomra, hiszen a toborzási stratégiák megalkotása legalább 60-90 nappal meg kell előzze azt a határidőt, amikorra a megbízóinknak szüksége van a jelöltek beléptetésére.
A legpozitívabb élményem egyértelműen a csapatomhoz köthető, nagyon jó volt látni és megtapasztalni, hogy kellő humorral és motiváltsággal mennyire jól tudnak a recruitereink reagálni a piac, valamint az ügyféligények változásaira. Ennek köszönhetően a valaha volt legsikeresebb évünket tudtuk zárni.
Köszönjük a válaszokat Bodor Fruzsinának, a Prohuman Head of Permanent Placement Services and Headhuntingjának!