RecruiTech - BLUE interjú - Juhász Csongor
× Programok Jegyek Előadók Blog Szponzorok Kapcsolat

blog bejegyzés

BLUE interjú - Juhász Csongor

2019-10-29

Melyek a legnagyobb kihívások ma a kékgalléros toborzásban?

Az elmúlt három évben a folyamatosan jelentkező munkaerőhiány volt a legnagyobb kihívás a hazai munkaerőpiacon. A betöltetlen álláshelyek száma átlagosan is több tízezres számra duzzadt, megközelítve olykor a százezres nagyságrendet is. Ez igaznak bizonyult a kékgalléros állások területén is, ahol az átlagos értékek mögött egyre inkább súlyosbodó hiányhelyzet mutatkozott meghatározott szakmák, illetve konkrét földrajzi területek esetében.

Egyrészt tehát azt tapasztalták a munkáltatók, hogy a kékgalléros munkavállalás területén is országosan kevesebb lett az állásra jelentkező munkaerő létszáma a szükséges mértékűnél. Ám két másik fejleménnyel is meg kellett birkóznia a kékgallérosokat toborzó szakembereknek.

Alapvetően változtatni kellett a kékgallérosok toborzási módszereken: a korábban működő klasszikus toborzási csatornák nem működtek már kellő hatékonysággal, hiszen az álláskeresők az online térben töltik idejük jelentős részét már ebben a célcsoportban is. Ennek megfelelően át kellett alakítani a toborzási stratégiákat is: egyértelműen online fókusszal, és kifejezetten social media felületek bevonásával lehet megfelelően működtetni ezt a toborzási tevékenységet is, immár.

A helyes hívószavak megtalálása is komoly kihívást jelent sok cég számára, mert jelentősen megváltoztak a munkavállalói igények, amelyeket a toborzási üzenetekkel kell megszólítani. Emellett pedig reagálni kellett arra, hogy a legsúlyosabb hiányterületeken teljesen más régióból lehet csak biztosítani az igények szerinti munkaerő utánpótlást, amely a megszokottakhoz képest más hirdetési célzást és üzeneteket igényel. Ha ugyanis az ország másik felében kell keresni a munkaerőt, akkor felértékelődik a célzás pontossága mellett a mobilitási feltételek kezelése már a toborzási üzenetek tartalmában is. Jelentősebb távolságokra csak akkor lehet megmozdítani a munkát kereső munkavállalót, ha tisztában van azzal, hogy utazása, adott esetben lakhatása is megoldható.

Mindezek eredményeként a piaci kihívásokra adott válaszként az álláshirdetési tevékenység jelentősen átalakult az elmúlt időszakban.

Milyen csatornákon keresztül lehet leginkább elérni a kékgalléros munkavállalókat?

A kékgalléros munkavállalók toborzása egy jelentős nagyságrendű, sokféle feladatot felölelő tevékenység. A feladatok országosan értelmezve egy HR szolgáltató mindennapjaiban számos szakmai területet, több millió munkavállalót és rengeteg fajta munkahelyet fognak adott esetben át, amelyek egymáshoz képest nem egyformák, gyakran nagyon jelentősen különböznek. Ezért a területi adottságoktól, a megbízó cég munkáltatói megítélésétől, a toborzási céloktól, valamint a keresett munkavállalók szociodemográfiai státuszától nagyban függ, hogy milyen csatornák lehetnek a leghatékonyabbak az adott feladatra. Vagyis bombabiztos recept nincs és az igazán sikeres toborzási kampány általában összetett tervezési feladat, amely sokrétű szakmai tapasztalatot feltételez. Gyakran használunk olyan kommunikációs mixet, amelyek több egymást erősítő csatornát használnak. Eredményesen alkalmazzuk például az online marketing elemek és a social media felületek által nyújtott toborzási csatornákat, melyek mindenki számára elérhető, egyszerű üzenettel rendelkező, azonnali visszajelzést ígérő megoldásokat nyújtanak. De vannak olyan speciális feladatok, amikor egyszerű sms kampányokkal, helyi outdoor hirdetési elemekkel lehet a legjobb eredményeket elérni. A földrajzilag nagy toborzási területtel rendelkező keresések esetében is érdemes egyfajta mixben gondolkodni, amely területspecifikusan képes váltogatni a régióban ismert felületeket az online toborzási eszközökkel és az alternatív, álláskeresői élményt adó toborzási megoldásokkal.

Ön szerint mi a legfőbb oka az állásra jelentkezők lemorzsolódásnak?

A lemorzsolódások leggyakoribb oka a verseny helyzetből következik: a munkavállaló egy számára elérhető, kedvezőbb ajánlatot választ. A legutóbbi időszakban, melyben a munkaerőhiány állandósult, ez az ok még gyakrabban jelentkezik az élesedő versenyhelyzetben. Emellett a munkavállalók maguk is egyre gyakorlottabban keresnek lehetőségeket az online térben, amely azt eredményezi, hogy rövid idő alatt jóval több állásajánlatot tudnak összehasonlítani, mint akár csak néhány évvel ezelőtt. Gyakori ok emellett a hosszas kiválasztási folyamat okozta türelmetlenség, mely arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy elfogadjanak egy gyorsabban elérhető ajánlatot, vagy akár csak egy korábbi kezdéssel kecsegtető álláslehetőséget. A toborzási szakaszban történő bizalomépítés hiányosságai pedig gyakran keltenek bizonytalanság érzetet a jelöltekben, amely szintén lemorzsolódáshoz vezethet.

Hol van a rádiusza/határa Ön szerint a dolgozók ingáztatásának? Mikortól érdemes munkaszállást igénybe venni?

A munkáltatók oldaláról mindig felmerül a választott megoldás gazdaságosságának kérdése. Természetesen mindig vizsgálható, hogy az utaztatás, vagy munkásszállás biztosításának a költségei magasabbak-e. Ugyanakkor ez tipikusan az a terület, amelyet a gazdasági szempontokon kívül erőteljesen befolyásolnak emberi tényezők és várakozások. Ha például az ingázás miatti fáradtság a nagy utazási távolság és hosszú utazási idő miatt jelentősen csökkenti a munka hatékonyságát, akkor a munkáltató is jobban jár az elszállásolással, még ha az valamivel nagyobb költséggel is jár.

Emiatt az ingáztatás határa, indokoltsága egyedi és esetenként változó. A munkavállalók hajlandósága a több utazás vagy az otthontól távoli elszállásolás elfogadására, tapasztalatunk szerint, elsősorban a munkaerőpiaci helyzettől függ. Érdekes példa erre az összefüggésre, az a legutóbbi válság által előidézett helyzet, amikor a munkavállalók jóval többet is hajlandóak voltak ingázni azért, hogy dolgozhassanak. A megelőző években, átlagos gazdasági viszonyok mellett ez elképzelhetetlen volt.

Milyen várakozásai vannak a 2020-as évre? Melyek azok a meghatározó tényezők, amik hatással lesznek a munkaerőpiacra?

Rendkívül nehéz pontos várakozásokat megfogalmazni a jövőre nézve. Természetesen folyamatosan figyeljük a piaci helyzetet és erre igyekszünk reagálni, felkészülni. Amit látunk, hogy az autóipar, logisztika, építőipar területén érezhetőek a változások, ebben a szektorban átrendeződés várható. Amennyiben a jelenlegi helyzet marad 2020-ra is, úgy arra számítunk, hogy a munkanélküliség jövőre is egy megoldandó feladat elé állítja a piaci szereplőket.